„A logikai játékok gyémántját 6 éves koromban ismertem meg Budapesten. Óvodában nem lehetett kivenni a kezemből a sakktáblát. Míg a többiek aludtak, én az óvó néniket “nyúztam”, hogy sakkozzanak velem, szerencsére többnyire kaptam rá lehetőséget és engedélyt, a nem kedvelt alvás helyett. Általános iskolás voltam, mikor elköltözött a család Szerencsre, itt folyamatosan látogattam az iskolai sakk-szakkört. Ennek eredményeként bekerültem a városi felnőtt csapatba, ahol aktívan játszottam megye első osztályban egészen a középiskola végéig. Emellett számos korosztályos versenyen elindultam, melyeken számos dobogós eredményem született. Azonban ez már “olyan régen történt, hogy már nem is években mérem. Negyven kilogrammal ezelőtt történt.” (idézet Eduard Gufeld szovjet nagymestertől).

Debrecenben az egyetemi évek alatt ismerkedtem meg Farkas Ádámmal, invitálására elkezdtem játszani az egyetemi csapatban NB2-ben, majd 2010-ben a DEAC sakk-szakosztály vezetője lettem. Eközben barátokkal megalapítottuk a Bajnok Sakkiskola Sportegyesületet, elvégeztem a megfelelő iskolát, és elkezdtem a képességfejlesztő sakkoktatást. Jelenleg a sakkiskola alelnökeként tevékenykedek, küzdve azért, hogy egyre szélesebb körben népszerűsíthessük ezt a logikát felsőfokon pallérozó játékot. Mindeddig közel 2000 gyermeknek tanítottam meg eme furfangos játék alapjait, sokuk olyan ovis fanatikussá vált, mint én voltam sok-sok évvel ezelőtt. Ha szeretné, hogy gyermeke játszva fejlessze képességeit, keressen bizalommal!

“A sakkról egyszer azt mondták, hogy nem elég rá egy egész élet, hogy valaki teljesen kiismerje magát benne; de ez az élet hibája, nem a sakké.” (idézet William Ewart Napier, amerikai sakkmestertől.)

Kezdjük együtt korábban, akár már ovis korban!”